Legutóbbi, 2018-ban megjelent könyvem a már a negyedik a sorban: Kis gyerek, kis gond – Ez valami vicc?
Nem tudom én sem a tutit. Sőt, a totót sem. Egyáltalán, semmilyen megmondóemberkedésre ne számítsatok, ha kézbe veszitek ezt a kis kedves családi sztorigyűjteményt. De talán készülhettek néhány szívből jövő jelenetre és a ti életetekben is felismerhető szituációra. Olykor bájos, máskor kicsit ciki szülői bénáskodásokra és tépelődésekre. Ráismerhettek az állandóútitársként mellénk szegődő dilemmákra és töprengésekre is, hogy vajon jól csináljuk-e mindazt, amit szülőként alkotunk. Fogalmunk sincs. Garanciát senki nem ad semmire. Ez egy ilyen utazás, erre fizettünk be, és nincs az az utazási iroda, amelyiken számon kérhetnénk a szolgáltatást. Mert azt mi magunk nyújtjuk, jól vagy rosszul. Mi is hibázunk, mert szülők vagyunk. De szeretettel tesszük mindezt, veletek együtt. Gyertek velünk ezen az úton, elevenítsük fel együtt az első tíz édes, olykor kesernyés, kacagós és sírós év történeteit! Képernyőtől mentes, kellemes, papírillatú perceket kívánok!
Igérem, őszinte, néhol kegyetlenül őszinte leszek ezen a pár száz oldalon és bízom benne, hogy olyan gondolatokat indítok el Bennetek, akik majd olvassák, amikről együtt, szülőkként, vagy jövendőbeli szülőkként is tudunk véleményt cserélni.
A Csisztu vizet a pohárba! önéletrajzi ihletésű mű, melyben bemutatom gyermekkori élsportolásom nehézséggel és boldogsággal teli napjait, s felnőtté válásom rögös, de tanulságos útját. Kornapló egy, a rendszerváltás előtt felnövő gyerekről, akinek az élsport miatt már idejekorán kinyílt a világ.
Részlet:
Hatodik fejezet
“Csak néhány nap maradt az előkészületekre. A megbeszéltek szerint, minimum két kiló cukor, két kiló liszt, ugyanennyi só, és jó néhány tábla csoki volt az egyéni penzum. De ott sorakoztak, a tömbökbe rakott AMO szappanok, a Biopon mosóporok, az öblítők és más tetszés szerinti piperecikkek. Na meg a saját készlet, ami a több hetes időtartamra szólt. A többi ugyanis ajándéknak készült, vagy rosszabb esetben cserealap lehetett. Esetleg fizetőeszköz, ha eldurvulna a helyzet. Hatalmas csomagok sorakoztak az indulás előtt. A fent említettek mellett, szőrmekucsmák, hótaposók, bundakesztyűk és télikabátok tömték ki a rettentő méretű utazótáskákat…. “
Csisztu.hu- Webnapló és egyéb valllomások címmel fémjelzett blogkönyvem, mely megjelenésekor teljesen új műfajnak számított. A könyv lett a válaszom az engem ért oktalan támadásokra és a magánéletemmel kapcsolatos alattomos szurkálódásokra. A további válaszokat és jogos elégtételt a megnyert bírósági pereim során kaptam meg a későbbiekben.
Rivális- élsportolók szemtől szembe: A szintén Rivális címmel több éven át futó rádiós portréműsor újraértelmezése. A kötetben műsorvezető társammal karöltve hazai- és külföldi élsportolókkal készült interjúkat válogattunk össze és tettünk közszemlére.
Újságíróként
Nagyon fontos kifejezési mód számomra az írás, 
de nem csak a nagyobb lélegzetű dolgozatok mozgatnak meg, mint egy-egy saját ihletésű könyv, hanem kifejezetten érdekelnek az emberi portrék, élettörténetek, amelyekből lehet és érdemes is tanulni. Évek óta vagyok a Presztízs lapcsalád főmunkatársa, s a Presztízs Sport, a Presztízs Style, a Pannon Presztízs és az Agro Presztízs magazinokban is folyamatosan jelennek meg nagyvolumenű portréim, címlapsztoriaim. Nagy büszkeség, ha olyan emberek engednek közel magukhoz egy-egy nagy interjúban, mint a kilencszeres olimpiai bajnok, amerikai atléta Carl Lewis, vagy a Szeles Mónika, Szabó Kati olimpiai és világbajnok tornász, akivel olyan interjút sikerült írnom, amelyet az AIPS SPORT MEDIA AWARD nemzetközi zsűrije 1300 pályaműből a világ ötödik legjobb színes portréjának talált.
A magyar kultúrális és közélet szereplőivel is gyakorta beszélgetek és a velük készült interjúk is nagyon közel állnak a szívemhez, hisz Eszenyi Enikő, Rost Andrea, Kamarás Iván vagy épp Kern András a saját hivatásuk kiemelkedő alkotói.
Műsorvezetőként
Hivatalosan 1992. Október 1-én kezdtem el a Telesportnál dolgozni, mint az ország első és addigi egyetlen női sportriportere a képernyőn, és ezzel bizony sporttelevíziós történelmet írtam, mivel egy addig járatlan úton indultam el. Nagyon örülök, hogy számos sportriporter nő követett ezen az úton és fontos lehet talán, hogy a más nők is inspirálónak érezzék: van jövője egy nőnek is ezen a pályán, ha rátermett és szereti a hivatását.
Összesen 8 olimpián jártam, több száz világversenyen dolgoztam, mint újságíró és több ezer óra élő adást vezettem sport és nem csupán sport témájú műsorokban, s csak egy párat kiemelve: • Híradó, Ablak, Napkelte, stb
- 1998 – 2oo8-ig MTM –SBS . Zrt. Tv2 Főbb műsorok: Tények, Napló, Mokka, Jóreggelt Magyarország, Nagy Duett, Hal a Tortán, Tv2—Ring, Gól gól, gól,
- 2009- 2016-ig – DIGI Sport – Főbb műsorok: Vendégjátékos – 200 epizód, Reggeli Start, Bajnokok Ligája, Európa- Liga, Olasz és Német labdarúgó bajnokság, Sport 24 Híradó, Megint mesélek – Vitray Tamással,
- 2016 A Nő Háromszor, illetve Csisztu24 30 (epizód hatvan vendég) – saját műsor az ATV-n
Csisztu úton
Külföldön
A világ legkülönbözőbb pontjain fordultam már meg. A legrangosabb sporteseményekről – téli lés nyári olimpiákról – is tudósítottam már szép számmal. Az 1992-es barcelónai olimpiától kezdve, a 2004-es athéni Olimpián át a riói ötkarikás játékokig, ahol a Magyarok Háza háziasszonya lehettem, számos megtisztelő feladatom volt. Összesen nyolc ötkarikás játékokon jártam eddig, mindegyik nagy élmény volt a maga nemében.
A wimbledoni teniszbajnokságon például – egy háttérfilmet forgatva – szintén testközelből követhettem végig a világ legkülönlegesebb teniszszentélynek belső világát, s volt szerencsém nagyszerű, tehetséges sportolókkal, többek között a páros döntőt játszó Babos Tímeával is interjút forgatni.
Csisztu, a sportdiplomata
2015 óta egyetlen női tagja vagyok a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) elnökségének, és 2017 tavasza óta alelnöknek választottak az MSÚSZ vezetőségében. Legalább ekkora megtiszteltetés talán, hogy 2017 májusa óta beválasztottak a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) Végrehajtó Bizottságába első magyar női sportújságíróként szakmánk történetében.
Az elmúlt évek során, igen aktív módon kapcsolódtam bele a sportdiplomácia világába, hiszen jártam Szöulban a választáson, aztán Pakisztánban, az AIPS ázsiai rendkívüli tisztújító közgyűléséén, mint sportszakjogász megfigyelő, továbbá jártam Rómában, Dohában, Vigevanoban az AIPS végrehajtó bizottsági ülésén, illetve az
AIPS 81. brüsszeli, 82. laussane-i kongresszusán, ahol a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) elnökségének felhatalmazása alapján meghívtam az AIPS EC-t, vagyis a világ sportsajtójának vezetőségét, és az AIPS – Europe, vagyis a kontinentális végrehajtó bizottsági tagságot 2019 tavaszára Budapestre, a hazánkban tartandó ülésekre, az MSÚSZ 110. Jubileumi közgyűlésének vendégeiként.
Szakmai életem legeslegnagyobb kihívása elé nézve, a 2020.február 1-6 között Budapesten rendezendő 83. AIPS-kongresszus szervező bizottságának igazgatója lehetek és így a világ sportújságírói közül háromszáz vendéget nagyjából százhúsz országból látunk vendégül az én vezetésem mellett ebben a hat napban.
Belföldön
Kis hazánkban is rengeteg csodás élménnyel gazdagodtam és jelentős eseményeknek lehettem szemtanúja, a munkámból adódóan.
Éveken át én voltam a háziasszonya a Digi Sportcsatorna élő közvetítésének a KÉKSZALAG Vitorlásversenyeken.
A Tehetség határok nélkül címmel megrendezésre kerülő gálán számos határon túli, ifjú magyar tehetség produkcióit konferálhattam fel az esemény háziasszonyaként.
Részt vehettem a Bocuse d’Or hazai döntőjén, ahol csodásan elkészített, különleges ételeket kóstolhattam meg.
Az Év Sportolója gálán minden évben jeles külföldi vendégeinket kísérhetem és mutathatom meg nekik fővárosunk nevezetességeit.
A családommal imádjuk a hazai, belföldi turizmust, de legjellemzőbb rám, hogy mennyire odavagyok hazánk turisztikai, gasztronómiai kincsiért, hogy egy 30 epizódból álló országjáró portréműsor sorozatot készítettem hazánk csodás wellness hoteleiben és vendéglátó helyein a Csisztu24 műsoraim során.
